Riskó Tibor orvos, tüdőgyógyász, ortopéd
sebész, rehabilitációs szakorvos.
Született: Debrecen, 1923. júl. 4. Özvegy (nős:
1944-1996-ig, Harkó Viola). Gyermekei: Zoltán 1945, Ágnes,
1946, Géza 1949, Judit 1954. 11 unokája és 7 dédunokája
van (2011-ig).
Tanulmányok
Debreceni Tudomány Egyetem 1941-44
Pázmány Péter Tudomány Egyetem 1944
Magyar Egyetemek Orvostudományi Kara, Halle-Saale 1944-45
DOTE 1946-48
Életút
1943-49
a debreceni Anatómiai-Biológiai Intézet, a Szülészeti-Nőgyógyászati
Klinika, majd az Állami Tüdőgyógyintézet
tüdősebészeti osztályának munkatársa
1949-52
a kakasszéki Csontizületi tbc és mellkassebészeti osztály vezető főorvosa
1952-65
a budapesti Fodor József Tbc Gyógyintézet igazgató
főorvosa, a rokkantakat átképző Műszerészképző
Tanműhely vezetője. Megszervezte az extrapulmonális tbc-s
betegek országos ellátását
1965-76
az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet
ortopéd-sebészeti osztály vezetője
1972-81
az Országos Ortopédiai Intézet igazgató helyettese
1974-86
az Egészségügyi Főiskolai Kar Gyógytornászképző
Szakának vezetője
1976-84
az ORFI ortopédiai osztály vezetője
1977-82
az OTE reumatológiai tanszékén egyetemi tanár
1982-88
ortopédiai tanszékvezető egyetemi tanár (OTE-HIETE)
1988-ban vonult nyugdíjba.
1988 – prof. emeritus
Kutatási területei: általános ortopédiai
problémák, a reumatoid artritiszes, a gyulladásos
és degeneratív, a daganatos csont-ízületi betegségek,
a percutan csontbiopszia, a gerincferdüléses gyermekek konzervatív
és műtéti kezelése, mellkasi ortopédia,
a gerincsérült, bénult betegek ellátásának,
rehabilitálásának megszervezése, a korszerű
gerincstabilizáló, nagyízületpótló
műtétek. Az orvosi tevékenység elvi-, szociológiai
kérdései, a hazai orvostuomány története.
Több hazai tudományos orvosi társaság
és
szövetség tagja:
1980-84
a TMB klinikai szakbizottság tagja, elnöke a Magyar
Orvosi Kamara “nyugdijas orvosok ügyeivel foglalkozó
Bizottság”-ának, a Magyar Ortopédiai Társaság
Dollinger Gyula Emlékbizottság-ának. Az MTA “Köztestület”-ének
tagja.
Szakmai elismerései:
Kiváló Orvos (1961), Korányi Emlékérem
(1962), Markusovszky-díj (1965), Nimród Emlékérem
(1980, 1996), Dollinger Gyula Emlékérem, MOTESZ-díj
(1988), Magyar Gerinc Társaság életműdíja
(1993), Belák Sándor Emlékérem (1995).
A csehszlovák
Purkyné Társaság és az Unitas Spondylochirurgorum
et spondylarthrorum tiszteletbeli tagja.
Az orvostudományok kandidátusa (1962), majd doktora (1971)
205 közleményt és több könyvfejezetet írt.
Hobbi: vadászat, zenehallgatás, olvasás.
This page has the following sub pages.